home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
95H11
/
VMARKCEG.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-02-08
|
4KB
|
63 lines
@VVáltozó adatbázis-kezelés@N
Valamikor, úgy tíz évvel ezelôtt Magyarországon még
jobbára csak hierarchikus és hálós adatbázis-kezelôt
használtak, ilyenekben tárolták az adatokat. A hierarchikus
adatbázisban -- akárcsak a klasszikus egyszemélyi felelôs
vezetôs vállalatnál -- van egy fôadat, amelynek alárendelten
vannak alfôadatok, azoknak alárendelten kisfôadatok és így
tovább. Fôadat lehet például egy iskola, alfôadatok az
osztályok, kisfôadatok a tanulók és végül adatok az
osztályzataik. Ebben a modellben csak úgynevezett 1:N
kapcsolatok vannak. Az iskolának több osztálya lehet, minden
osztályban egynél több tanuló, és minden tanulónak több
jegye. De minden jegy csak egy tanulóhoz tartozhat, és egy
gyerek sem járhat több osztályba, csak egybe. A hálós
adatbázismodell ettôl abban tér el, hogy az adatnak több
fônöke is lehet. Ha az osztályzatok helyett azt nézzük, ki
mit tanul, akkor N:N kapcsolat jön létre -- egy gyerek több
tárgyat is tanulhat, és minden tárgyat többen tanulhatnak.
Azután jött a most legelterjedtebb adatmodell, a
relációs -- mellérendelô --, amely alapvetôen csak 1:1
kapcsolatokat képes ábrázolni, s ahhoz, hogy az 1:N
kapcsolatban lévô adatokat kezelni lehessen, az ilyen
táblázatokat kombinálják össze. Kétségtelen, hogy az adatok
fizikai elhelyezése, kezelése egyszerûbb, sok esetben
gyorsabb, mint a korábban általános adatbázis-kezelôknél,
viszont van egy apró hátránya a mellérendelésnek. Akkor is
minden adatot megismétel, amikor valójában semmi szükség rá.
Példánk legyen egy számla, amelyen van, mondjuk, tizenkét
tétel. Az adatait a mellérendelô adatbázis olyan táblázatban
kezeli, amelyben a megrendelô adatai tizenkétszer föl vannak
sorolva. A hierarchikus adatbázisban itt egy 1:N kapcsolat
jön létre a megrendelô és a tételek között, tehát kevesebb
hely kell és kevesebb adatot mozgat a számlakészítô program.
Vannak tehát olyan esetek, amikor érdemes eltérni a relációs
adatbázis-kezelés szigorú szabályaitól, és megengedni, hogy
egy-egy ponton alárendelt adatok kerüljenek az adatbázisba.
Ezt ismerte fel 1993-ban az amerikai Vmark szoftverház,
és beépítette az általa posztrelációsnak nevezett modellt az
Universe adatbázis-kezelô hetedik kiadásába. Ebben a
rendszerben tehát a mellérendelt adatbázisban megszokott
táblázat rubrikái oszlopként is megadhatók. Ahol érdemes,
ott nemcsak egy tétel kerül a rubrikába, hanem egy tételsor.
A piac kedvezôen reagált az ötletre, hiszen míg 1993-ban a
Unix fölött dolgozó adatbázis-kezelôk piacából a Vmark még
csak 2,6 százalékot tudhatott a magáénak, 1994-ben már 5
százalék körül végeztek. Ezek szerint a legnagyobb
kedveltségnek a szoftver nem is Amerikában, hanem
Franciaországban örvend, ott legalább 15 százalékra teszik a
részesedését.
Csehország és Szlovákia, valamint Oroszország után,
Lengyelországgal egy idôben Magyarországon is megnevezték a
hivatalos képviselôjüket. A 4U Informatikai Kft másfél éve
foglalkozik a Universe-zel, és most látta elérkezettnek az
idôt, hogy kilépjen a nyilvánosság elé. A képviselet ugyanis
felelôsséggel jár, támogatniuk kell azokat a fejlesztôket,
rendszerházakat, amelyek leteszik a garast a Universe
mellett. A piacra lépéssel egyidejûleg egy kész magyar
nyelvû alkalmazást is bejelentettek, ez a Multivalôr
kereskedelmi és termelésirányítási rendszer.
@KVaMá@N